1990. május 2.: amikor újra szabadon ült össze az Országgyűlés🏦

1990 május 2-án ült össze az első szabadon választott, többpárti Országgyűlés. Az alakuló ülést Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg. A dátum azért különösen fontos, mert ezt megelőzően több mint négy évtizeden át nem működött valódi parlamenti többpártrendszer Magyarországon. Az új Országgyűlés így nemcsak egy új ciklust kezdett, hanem egy másik politikai berendezkedést is.

Így indult az ülés

Az alakuló ülés a Himnusz eléneklésével kezdődött. Ezt követően elhangzott Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című verse. Ez a választás nem volt szokatlan: az alakuló üléseknek mindig van egyfajta ünnepélyes kerete, és 1990-ben ennek különös súlya volt. A vers témája – a képviselet, a felelősség, a köz ügyeinek intézése – jól illeszkedett ahhoz a helyzethez, amelyben az új parlament megkezdte munkáját.

Egy korszak határa

Az alakuló ülés menete sok elemében hasonló volt a maihoz: a képviselők esküt tesznek, megválasztják a tisztségviselőket, és létrejönnek a parlament működésének alapjai.

A különbség inkább a kontextusban volt. 1990-ben nem egy megszokott ciklusváltás történt, hanem egy hosszabb történeti időszak lezárása. Az Országgyűlés összetétele, működése és szerepe is új alapokra került.

Miért érdemes felidézni?

Az alakuló ülés ma is minden parlamenti ciklus kezdete. A keretek hasonlóak, de a történelmi helyzetek eltérőek.

Az 1990-es ülés azért maradt emlékezetes, mert egyszerre volt formális és történeti jelentőségű esemény. Olyan pillanat, amikor a parlament működése és a politikai rendszer egésze is új irányt vett.